Történelem
1860-ra Houston kiemelkedett a gyapotexportban, köszönhetően a nagy kereskedelmi szerephez jutott vasútvonalaknak. Texas minden területéről futottak be vasútvonalak Houstonba, mint pl. Galvestonból vagy Beaumontból. Az amerikai polgárháború alatt Houstonban volt John Bankhead Magruder tábornok katonai központja, akinek a város fontos szervezési pont volt a galvestoni csatában. A polgárháború után helyi üzletemberek kezdeményezték a város terjedelmes folyami rendszerének kibővítését, ezzel több gazdasági folyamat bonyolódhatott le a belváros és a közeli kikötő, Galveston között. 1890-re Houston lett határozottan Texas vasútvonat-központja.
1900-ban, miután Galveston egy pusztító hurrikán áldozata lett, olyan törekvések jelentek meg, amelyek Houstont egy életképes mélyvizi kikötővé tennék. A következő évben, a Spindletop olajmezőn elkezdődtek a fúrások, ezzel fejlődött Texas állam kőolaj-ipara. 1902-ben Theodore Roosevelt amerikai elnök 1 millió dollárt adományozott a Houston Ship Channel fejlesztésére. 1910-re a város lakossága 78 800 fő volt, amely majdnem a kétszerese az elmúlt évtizedéhez képest. Jelentős részét az afro-amerikaiak tették ki, hiszen közel a harmada, 24 000 élt itt.
Woodrow Wilson elnök nyitotta meg a Houston Kikötő működését 1914-ben, 7 évvel azután, hogy elkezdődtek az ásatások. 1930-ra, Houston lett az állam legnépesebb városa, és Harris pedig a legnépesebb megye.
Amikor elkezdődött a II. világháború, csökkent a kikötő szerepe, sőt a szállításokat egy kis időre szüneteltették. Azonban a háború gazdaságilag hasznot hozott a városnak. Kőolaj-finomítók és gépgyártási-erőművek épültek a folyó mentén, hiszen nagy volt az igény ezekre a termékekre. Az M. D. Anderson Foundation nevű szervezet hozta létre 1945-ben az egészségügyi központot, a Texas Medical Centert. A háború után Houston gazdasága ismét a kikötőiparnak köszönhette virágzását. 1948-ban számos új területet csatoltak a városhoz, ezzel kétszeresére nőtt a város mérete. 1950-ben a levegő szabályozásának /kondícionálásnak/ lehetősége ösztönzést váltott ki számos cégnél, hogy áttelepüljenek Houstonba. Ennek következménye volt a gazdasági fellendülés, majd kulcsszerepet játszott a gazdaságban, hogy az energiafelhasználás felé közeledjenek.
Houston növekedését nagyban ösztökélte a nagy mennyiségű helyi hajógyártás, ezzel együtt megalakult 1961-ben a NASA űrkutató-központ. A NASA létrehozása jelentette a város űrkutatási iparának kezdetét, amely mind a mai napig tart. Az 1970-es évek végén Houston egy hihetetlen nagy mennyiségű emberjövetelnek lett szemtanúja, hiszen nagyon sokan jöttek Texasba az ún. Rust Beltből. Ha a Rust Beltről van szó, akkor a Nagy Tavak környékére kell gondolnunk. Sokak a munkalehetőség miatt döntöttek a távozás mellett, főleg, hogy a kőolaj-ipar sok embert foglalkoztatott.
A népességnövekedés hirtelen befejeződött az 1980-as évek közepén, mivel az olajárak jelentősen zuhantak. Az űripar ugyancsak rossz időket élt, hiszen 1986-ban a Challenger nevű űrhajó felrobbant röviddel azután, hogy útjára indították. A késői 80-as éveket ismét gazdasági pangás jellemezte, amely hátrányosan hatott a város gazdaságára.
Az 1990-es évek óta, Houston az űrkutatásra és az egészségügyi ellátásra kezdett el összpontosítani. 1997-ben a houstoniak megválasztották Lee P. Brownt polgármesternek, ezzel ő az első houstoni afro-amerikai polgármester. 2001 júniusában, az Allison nevű trópusi vihar sújtott le Houstonra, amely közel 940mm mennyiségű esőt jelentett. Ez a legszörnyűbb árvíz a város történelmében. A vihar többmilliárdos károkat okozott és 20 embert ölt meg az államban. Azóta nagyon sokminden megváltozott a várost és a közösséget illetően.
2005 augusztusában Houston menedékké vált több mint 150 000 ember számára, akik New Orleans és környékéről jöttek, menekülve a Katrina hurrikántól. Egy hónappal később 2,5 millió embert kellett Houston agglomerációjából kiűríteni, hiszen a Rita hurrikán megközelítette az öbölmenti partokat. Ez az esemény volt az Egyesült Államok történelmében a legnagyobb városi kiürítés.
1836 augusztusában John Kirby Allen és Augustus Chapman Allen, két ingatlanügynök New York városából vette meg ezt a 27 km²es földet a Buffalo Bayou mentén azzal a szándékkal, hogy várost alapítsanak. Az Allen fivérek Sam Houston után nevezték el a területet, aki a san jacinto-i csata egyik népszerű tábornak volt, illetve 1836-ban megválasztották Texas elnökének.
Houston 1837. június 5-én kapott önkormányzati jogot, és ezzel megválasztották az első polgármestert, aki James S. Holman volt. Még ugyanebben az évben, Houston lett a mai Harris megye székhelye és az ideiglenes Texasi Köztársaság fővárosa. 1840-ben a közösség létrehozta a kereskedelmi kamarát, ezzel is előidézték a hajózás és a vizi kereskedelem fejlődését, főleg, hogy abban az időben alakult meg a kikötő a Buffalo Bayou partján.
Houston 1837. június 5-én kapott önkormányzati jogot, és ezzel megválasztották az első polgármestert, aki James S. Holman volt. Még ugyanebben az évben, Houston lett a mai Harris megye székhelye és az ideiglenes Texasi Köztársaság fővárosa. 1840-ben a közösség létrehozta a kereskedelmi kamarát, ezzel is előidézték a hajózás és a vizi kereskedelem fejlődését, főleg, hogy abban az időben alakult meg a kikötő a Buffalo Bayou partján.
Houston (Foto: flickr by telwink)
1860-ra Houston kiemelkedett a gyapotexportban, köszönhetően a nagy kereskedelmi szerephez jutott vasútvonalaknak. Texas minden területéről futottak be vasútvonalak Houstonba, mint pl. Galvestonból vagy Beaumontból. Az amerikai polgárháború alatt Houstonban volt John Bankhead Magruder tábornok katonai központja, akinek a város fontos szervezési pont volt a galvestoni csatában. A polgárháború után helyi üzletemberek kezdeményezték a város terjedelmes folyami rendszerének kibővítését, ezzel több gazdasági folyamat bonyolódhatott le a belváros és a közeli kikötő, Galveston között. 1890-re Houston lett határozottan Texas vasútvonat-központja.
1900-ban, miután Galveston egy pusztító hurrikán áldozata lett, olyan törekvések jelentek meg, amelyek Houstont egy életképes mélyvizi kikötővé tennék. A következő évben, a Spindletop olajmezőn elkezdődtek a fúrások, ezzel fejlődött Texas állam kőolaj-ipara. 1902-ben Theodore Roosevelt amerikai elnök 1 millió dollárt adományozott a Houston Ship Channel fejlesztésére. 1910-re a város lakossága 78 800 fő volt, amely majdnem a kétszerese az elmúlt évtizedéhez képest. Jelentős részét az afro-amerikaiak tették ki, hiszen közel a harmada, 24 000 élt itt.
Woodrow Wilson elnök nyitotta meg a Houston Kikötő működését 1914-ben, 7 évvel azután, hogy elkezdődtek az ásatások. 1930-ra, Houston lett az állam legnépesebb városa, és Harris pedig a legnépesebb megye.
Houston (Foto: flickr by KM&G-Morris)
Amikor elkezdődött a II. világháború, csökkent a kikötő szerepe, sőt a szállításokat egy kis időre szüneteltették. Azonban a háború gazdaságilag hasznot hozott a városnak. Kőolaj-finomítók és gépgyártási-erőművek épültek a folyó mentén, hiszen nagy volt az igény ezekre a termékekre. Az M. D. Anderson Foundation nevű szervezet hozta létre 1945-ben az egészségügyi központot, a Texas Medical Centert. A háború után Houston gazdasága ismét a kikötőiparnak köszönhette virágzását. 1948-ban számos új területet csatoltak a városhoz, ezzel kétszeresére nőtt a város mérete. 1950-ben a levegő szabályozásának /kondícionálásnak/ lehetősége ösztönzést váltott ki számos cégnél, hogy áttelepüljenek Houstonba. Ennek következménye volt a gazdasági fellendülés, majd kulcsszerepet játszott a gazdaságban, hogy az energiafelhasználás felé közeledjenek.
Houston növekedését nagyban ösztökélte a nagy mennyiségű helyi hajógyártás, ezzel együtt megalakult 1961-ben a NASA űrkutató-központ. A NASA létrehozása jelentette a város űrkutatási iparának kezdetét, amely mind a mai napig tart. Az 1970-es évek végén Houston egy hihetetlen nagy mennyiségű emberjövetelnek lett szemtanúja, hiszen nagyon sokan jöttek Texasba az ún. Rust Beltből. Ha a Rust Beltről van szó, akkor a Nagy Tavak környékére kell gondolnunk. Sokak a munkalehetőség miatt döntöttek a távozás mellett, főleg, hogy a kőolaj-ipar sok embert foglalkoztatott.
A népességnövekedés hirtelen befejeződött az 1980-as évek közepén, mivel az olajárak jelentősen zuhantak. Az űripar ugyancsak rossz időket élt, hiszen 1986-ban a Challenger nevű űrhajó felrobbant röviddel azután, hogy útjára indították. A késői 80-as éveket ismét gazdasági pangás jellemezte, amely hátrányosan hatott a város gazdaságára.
Houston (Foto: flickr by OneEighteen)
Az 1990-es évek óta, Houston az űrkutatásra és az egészségügyi ellátásra kezdett el összpontosítani. 1997-ben a houstoniak megválasztották Lee P. Brownt polgármesternek, ezzel ő az első houstoni afro-amerikai polgármester. 2001 júniusában, az Allison nevű trópusi vihar sújtott le Houstonra, amely közel 940mm mennyiségű esőt jelentett. Ez a legszörnyűbb árvíz a város történelmében. A vihar többmilliárdos károkat okozott és 20 embert ölt meg az államban. Azóta nagyon sokminden megváltozott a várost és a közösséget illetően.
2005 augusztusában Houston menedékké vált több mint 150 000 ember számára, akik New Orleans és környékéről jöttek, menekülve a Katrina hurrikántól. Egy hónappal később 2,5 millió embert kellett Houston agglomerációjából kiűríteni, hiszen a Rita hurrikán megközelítette az öbölmenti partokat. Ez az esemény volt az Egyesült Államok történelmében a legnagyobb városi kiürítés.